Szele Tamás: Cirkusz az indóházban
Megint azzal kell kezdenem, hogy én megmondtam. Megmondtam még vasárnap, hogy cirkusz lesz a Nyugatiban, de azt akkor még nem tudtam, hogy mekkora. Nagyon nagy. Hatvan méteres, ráadásul gömb alakú. Vagy nem.
A cirkuszépület látványterve |
Az szúrt nekem szemet vasárnap, hogy mintha ugyanarra a helyre két dolgot is akarnának építeni, elég sokat nézegettem a város térképét, méricskéltem is, a végén az jött ki, hogy éppenséggel elférne egymás mellett a felújított Nyugati Pályaudvar, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és az Eiffel Irodaház, csak nagyon szorulna: azonban a Telex mai, kiváló írása alapján most már kizártnak látom ennek a lehetőségét. Ugyanis nem csak a felújítás futna párhuzamosan a cirkuszművészeti központ építésével – ez a kettő gondos ütemezéssel még összeegyeztethető volna, ha nehezen is – hanem ezeken kívül még meg kéne építeni a Nyugati Pályaudvart a Déli Pályaudvarral összekötő alagutat is.
A Nyugatit ugyanis fejpályaudvarból átmenő rendszerűvé alakítanák át, egy mélyállomáson megállnának ugyan a szerelvények, de az utasforgalom végállomása a Déli volna. A Duna alatt fúrt alagúton jutnának el oda, ami megint felvet pár izgalmas kérdést, rögtön az első az, hogy hol menne ez az alagút? Ugyanis mivel a Nyugatinál jár a kék metró, csakis a metróalagút alatt lehetne vezetni. Egyáltalán, hol férne el?
Azonban olyan terv is létezett korábban, amely szerint a Ferdinánd híd helyére került volna közúti alagút, ez egy vonással reálisabbnak tűnt, azonban ezt feladták, ugyanis ahhoz a projekthez tartozott, amely szerint a Nyugati rozsdaövezetét parkosították volna és Liget 2.-nek nevezik el, ám az Állatkerthez felüljáró vezetett volna, tehát mintha elfordították volna a hidat kilencven fokkal és alaposan meghosszabbították volna a megvalósulás esetén. Ez elmarad.
A vitatott mozdonyszín |
Valószínűleg a napi sajtóból értesültek egymás terveiről.
Fotó: Telex |
És mekkora volna a tervezett mélyállomás? Tekintve, hogy a Nyugati teljes forgalmát át kívánják irányítani a Délibe – hatalmas. A Nyugatiban jelenleg hivatalosan 17 peronnal rendelkező vágány van, a peronszélek száma 9, ennek a forgalmát képzeljük el a föld alatt, még ha magukat a szerelvényeket nem is küldik át az alagúton.
Mekkora is volna? Mikor elkezdtek foglalkozni a tervvel, a Magyar Nemzet azt tudta meg, hogy:
Igen, ugyanis meg kívánnák duplázni az elővárosi forgalmat. De legalábbis 80 százalékkal megemelni. Nem mondom, hogy megvalósíthatatlan a terv, mert nem az, és az sem véletlen, hogy az egész a 2040-ig tartó Budapesti Agglomerációs Vasút Stratégia-terv része: vegyük tekintetbe, hogy jelenleg napi 523 ezer utazás történik a Budapestre befutó vasútvonalakon, aminek 89%-a elővárosi utazás. Szóval lenne értelme a fejlesztésnek. De ez nagyon komoly beruházás és hatalmas munkálatokkal jár. Milyen lenne a Nyugatit a Délivel összekötő alagút forgalma?„Ma egy reggeli csúcsórában 42 vonat lép be Budapest határán, dupla utasforgalom színvonalas kiszolgálásához kilencven feletti számú vonat fogadására kellene képesnek lennie a fővárosi vasúti hálózatnak óránként. Erre vasúti alagút nélkül nincs esély – olvasható Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójának Facebook-oldalán.”
Az alagút várható nyomvonala |
„A Budapesti Fejlesztési Központ aláírta a vállalkozási szerződést az új budapesti vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányára.
A szakértői munkák elvégzésére kiírt nyílt európai uniós közbeszerzés nyertese egy nemzetközi csapat lett: a vasúti infrastruktúra tervezését a magyar Főmterv Zrt. fogja össze és irányítja a teljes tanulmány elkészítését. A menetrendi és hálózati koncepció megalkotását a svájci SMA & Partner végzi majd. Az építészeti, urbanisztikai, várostervezési munkákat a főbb állomások környezetében – magyar építészirodák mellett – a világhírű holland UNStudio végzi majd, akik a dohai metrótól a számos építészeti díjat elnyert holland Arnhem vasútállomásig számos ilyen referenciával bírnak és Budapesten az új Galvani hidat is tervezik. A szerződés összértéke 1,4 milliárd forint, a munka 18 hónapig tart.” (Magyar Nemzet)
Beláthatjuk: alaposan előkészített, komoly terv ez, még ha sajátos is, hiszen lényegében véve nem változna a pályaudvarok funkciója, maximum a közöttük megtett út rövidülne le, és ez növelné a kapacitásukat valamelyest. De – ezt a tervet megismerhetjük, ez nyilvános, és zajlik is körülötte egyfajta közvita, igaz, főleg Vitézy Dávid Facebook-oldalán. Ellenben a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ épületkomplexumáról jóval kevesebbet tudunk. Ismerünk egy látványtervet, ami buborékszerű, hatalmas központi üvegépületet mutat, feltehetően a másik kettő is kerek lesz, különben nem jön ki a bohóc arca, és ismerjük Fekete Péter államtitkár tíz nappal ezelőtti nyilatkozatát, melyet a Világgazdaságnak tett, eszerint:
„A gömb belsejében a nagyobb területet az 1500 férőhelyes, minden modern technikai megoldással felszerelt cirkusz foglalja majd el. Mellé múzeum épül, valamint módszertani kutató és cirkuszpedagógiai oktató központ, gyakorlótér, és a fellépők számára égetően hiányzó kulturált szállások is helyet kapnak az épületegyüttesben. A tervek szerint oda költözne a szakképző intézmény, illetve az artistaképző főiskola is. (Utóbbi egyelőre nem létezik, egyetemi rangra csak a korábbi színház- és filmművészeti főiskolát és a táncművészetit emelték.)” (Világgazdaság)
A Fővárosi Nagycirkusz városligeti épületében jelenleg is 1500 néző fér el, tehát ebből a szempontból nem volna nagy különbség, viszont Fekete államtitkár hangsúlyozta:
„A mögöttük épülő Biodóm miatt sincsenek kényszerhelyzetben, nem kell sietősen elhagyniuk a mostani helyüket. Éppen ezért van esélyük arra, hogy megtalálják a tökéletes, minden szempontnak megfelelő helyszínt, és elkészülhessen az építészeti terv is hozzá. A miniszteri biztos határidőt nem akart szabni, csupán azt mondta, hogy amint megvan a megfelelő telek, onnantól számítva mintegy három-négy éven belül el fognak költözni. Azt viszont nem titkolta, hogy a Nemzeti Színház építéséhez hasonló nagyságrendű és horderejű beruházás helyszínéül a Margit-sziget északi csücske, a Blaha Lujza tér, a Lehel tér, a Városligeti fasor és a Podmaniczky utcai MÁV-terület éppúgy górcső alá került, mint magántulajdonban lévő foghíjtelkek Kelenföldtől a Népligetig és még tovább. Pontosabb információt a spekulációk elkerülése érdekében nem közöl Fekete Péter, hiszen egy kiszemelt telek helyének idő előtti nevesítése nyomán azonnal megugrana annak árfolyama.” (Világgazdaság)
Tehát akkor nem is olyan sietős a dolog! Meg nem is lenne kötelező pont oda építeni. Ezzel szemben a Magyar Közlöny világosan fogalmaz:
„(1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az ingatlan-nyilvántartás szerint a Budapest VI. kerület, belterület 28224/15, 28224/16, 28224/17, 28224/18, 28224/19, 28224/20, 28224/21, 28224/22, 28224/23, 28224/24, 28224/25 és 28224/26 helyrajzi számú – a Nyugati pályaudvar melletti, Eiffel tér – vasúti pálya – Ferdinánd híd – Podmaniczky utca által határolt területen elhelyezkedő – ingatlanokon, illetve az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanon, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ létesítményei elhelyezését célzó beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket
(2) A Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja a Beruházást. A kiemelten közérdekű beruházás helyszíne az ingatlanok (1) bekezdésben meghatározott területe.”
Tehát hiába óvatoskodott Fekete államtitkár, hiába akarta kerülni a spekulánsokat a Világgazdaság február 7-i számában, a kormány már január 28-án eldöntötte, hogy ott lesz a cirkusz és punktum. Ők a jelek szerint nem tartottak spekulációtól, a másik rendeletükben úgy is döntöttek, hogy az ingatlanokat a magyar állam kizárólagos tulajdonába veszik, és azt a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére vagyonkezelésbe adják.
Mármost az biztos, hogy egyszerre ez a két dolog nem épülhet oda. Vagy mélyállomás lesz alagúttal, vagy cirkuszépületek. A kettő kizárja egymást. A vasútfejlesztés mellett szólnak Vitézy adatai és a gondos előkészítés, a megvalósíthatósági terv, valamint az a 65 ezer ember, aki naponta közlekedik a Nyugatin keresztül. A cirkuszkomplexum mellett szól Fekete államtitkár befolyása, és az a tény, hogy a kormány voltaképpen már határozott is, rendeletben közölte, hogy ezt a tervet valósítják meg. Ezen a rendeleten pedig csak a kormány változtathatna.
Meglátjuk. Egyelőre a cirkusz áll nyerésre.
Bár szerintem igazán nagyot nyerni ezen az ügyön senki sem fog, kivéve a kivitelezőket és néhány ingatlan tulajdonosát.
Valószínűleg ezért is olyan sürgős ez az egész cirkusz.