Szele Tamás: Potyautasok a Corona expresszen

 Azzal tegnapi írásomban foglalkoztam, Orbán Viktor péntek reggeli rádiónyilatkozata alapján, hogy miként használja ki a magyar kormány a világjárványt politikai szempontból: arra jutottam, hogy felelősséghárításra lesz jó neki és a politikai erővonalak teljes átrendezésére, hogy aztán a 2022-es választás ne a politika, hanem a járványról alkotott vélemények mentén alakuljon.


Ez ügyes terv, ha bonyolult is, gondos kivitelezést igényel, ám nagy hasznot hajthat nekik. Azonban nem egyedül ülnek ők a Corona expresszen, fellógott a szerelvényre pár potyautas is, akiket most akarva-akaratlanul, de visznek magukkal. Ma róluk lesz szó.

Itt bocsátanám előre, hogy jelen írásomban nem elemzem azt, hogy a járványügyi intézkedések mennyiben szükségesek és mennyiben nem azok.

Én most csak politikai szempontból vizsgálom a kérdést, mintegy helyzetjelentést adok. Az intézkedések megítélése az olvasó dolga.

Gődény doktor Normális Élet Pártjával már rengeteget törődtem, sajnos ezek az írások a Zóna ez idő szerint feltört és üzemképtelen eredeti felületén találhatóak, nem tudom ide idézni őket – illetve tudnám, hogyne, a kéziratok alapján, azok ugyanis maradéktalanul megvannak, de nem is nagyon érdemes, Gődény politikai rodeója valószínűleg parlamenti hellyel fog járni 2022-ben, viszont akármekkora cowboy is ő, az, amit bemutat inkább bravúr, kunsztstikli, műlovaglás a magyar politikai cirkusz porondján, egy helyet hozhat, talán kettőt is (izgalmas lenne, ha a másik normapárti képviselő Seres Mária volna, és erre azért van esély), azonban több eredménye nem lehet, a cirkuszi műlovarból a legritkább esetben lesz huszárezredes vagy lovassági tábornok. Az tény, hogy politikai szempontból ő ugrott fel először a COVID-járatra, tehát neki is van a legtöbb követője, és mint a romániai AUR párt példáján láttuk, ez a gőzös bizony vihet a Parlamentbe is: de lógnak még mindenféle hobók ezen az szerelvényen.

A Le (korábban: Levesbe) az Adók 75%-ával Pártnak például egész egyszerűen ez az egyetlen esélye, na nem a képviselői helyre, hanem egyáltalán arra, hogy rajta maradjon a magyar politikai térképen, szabad szemmel is láthatóvá váljon: szervezik is a „Tömeges Üzletnyitást”, ami a dolgok jelen állása szerint, hiszen Magyarországon vagyunk, maximum némi pénzbírságok kiszabását hozhatja el, itt ugyanis senki sem fog „tömegesen kinyitni”, minden vállalkozó meg fogja várni, mi lesz, ha kinyit a szomszéd, mi történik, és mivel mindenki így gondolkodik, kételkedem a tömeges nyitás lehetőségében.

Ugyanezt a hibát követte el több alkalommal is a Rend-SzerVáltók nevű egylet is, mely már háromszor hirdette meg a Nagy Maszkellenes Nemzeti Forradalmat, utoljára november 15-én, arról itt van egy részeletesebb beszámoló – szemben a magát libertáriusnak nevező Le az adók 75%-ával nevű formációval, ők kifejezetten a magyar szélsőjobb árváinak tűnnek, illetve picit, de csak picit komplexebb a helyzet: a vezetőik előszedik a valóban kritikus problémákat, devizahitelesek gondjaitól a járványügyi intézkedések miatti ellenérzésekig, építenek rá egy, saját maguk által eléggé általánosnak, elfogadhatónak hitt „nemzeti összefogást”, erősen „nemzeti érzelmű” alapokkal, és várják a forradalmi tömegeket. Összekeveredik a natív szélsőjobboldal az oltásellenes mozgalommal, a gazdasági problémák a konteókkal, az elvi alapok teljesen logikátlanok – de nem is kell sokat gondolkodni, az a lényeg, hogy sokan kell összejöjjenek.

Az a gond, hogy nem jönnek, legutóbb is ötven főt sikerült összetrombitáljanak, de legalább ők hittek a szervezőknek, akik szerint „a rendőrség nem szabhat ki bírságot” és nagyot csodálkoztak, mikor kiderült, hogy de. Aztán azzal nyugtatták őket, hogy „de behajtani nem lehet” – de bizony, hogy lehet. Be is hajtják. Akkor jött az a legenda, hogy „sztárügyvédek fogják ingyen védeni a megbírságoltakat” csak semmiféle ügyvéd nem került elő, a végén már ott tartottak, hogy gyűjtést indítottak a szervezők bírságának kifizetéséért. 

Így jár, aki hisz Qanonnak vagy aki Qanon akar lenni.

Hanem csak most értünk el a legkomolyabb potyautashoz a járványvonaton. Említettem, hogy a Rend-SzerVáltók a szélsőjobb árvái, kicsit gyámoltalanok is, de vannak a magyar jobbszélen nekik izmosabb társaik is.

Például a Mi Hazánk.

Ők már teljes mellszélességgel állnak bele a harcba, lássuk, mit ír tegnapi dátummal a saját online lapjuk (mert van nekik), a Magyar Jelen?

Most ismét polgári engedetlenséggel, tetteink következményét vállalva buzdítunk a túlzott lezárások elleni tiltakozásra, csatlakozva a fellázadt lengyel, olasz és német vendéglátósok megnyitásához, szolidaritást vállalva a kis- és középvállalkozókkal, az esetleges bírságaikra adománygyűjtést is indítva. (…) Aki úgy érzi, hogy rá fertőzésveszélyt jelenthet egy oltást visszautasító honfitársunk, az önmagát beoltathatja. Mindenki dönthessen a maga sorsáról, ne diszkriminálják a másként gondolkozókat!”

– mondja Novák Előd, míg Dúró Dóra összekevervén Dobó Katicát Dugovics Titusszal feljelentette saját magát a rendőrségen. 

Feljelentem magam a Mi Hazánk által ma meghirdetett polgári engedetlenségi mozgalom keretében, hogy így tiltakozzak a túlzott lezárások ellen. Ésszerűtlen, hogy futni sem mehet a szülő, miután lefektette gyermekeit, ezért ma szándékosan megszegtem a kijárási tilalmat este 8 óra után, lakóhelyem egy km-es körzetében futottam. Négy gyermekem van, a munkaidőmön kívül igyekszem minél többet velük lenni: délutánonként együtt tanulunk, játszunk, különórákra visszük őket, vacsorázunk, mesélünk, és lefekszenek. Mire végzek a velük kapcsolatos teendőkkel, bizony bőven nyolc óra után járunk, így csak ilyenkor tudok például sportolni is. Ha kutyát sétáltatni lehet késő este, akkor talán kisgyermekes szülőként futni is. Jelentkezzen, akinek veszélyeztettem az egészségét!

Lemondok mentelmi jogomról, hiszen a Mi Hazánk egyetlen pártként megszüntetné ezt az elavult jogintézményt, mert mi komolyan gondoljuk a törvények előtti egyenlőséget. De a munkához való alkotmányos jogot is, ezért támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat vendéglátóhelyeik újranyitásában is, ezért vállalok szolidaritást a lázadó vendéglátósokkal e saját polgári engedetlenségemmel, illetve kész vagyok fogyasztani a megnyitást vállaló vendéglátóhelyeken is, ahol egyszerre így sem tartózkodna több ember, mint pl. egy átlagos élelmiszerüzletben, nem beszélve a plázákról, ahol akár több ezer ember van egyszerre jelen.

Az uszodák és edzőtermek megnyitását is szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom, a lezárásellenes párt, valamint a hónapok óta többnyire szünetelő testnevelésórák újraindítását, hiszen a mindennapos testnevelésre most nagyobb szükség volna az immunrendszer erősítése érdekében, mint máskor. A késő esti futás tiltása ugyanolyan kontraproduktív, mint a 19 órai boltzár, mely miatt csak összezsúfolódnak a vásárlók.”

Valóban, a problémát a gyökerénél sikerült megragadni, leszámítva a mellékesen megemlített kisvállalkozások gondjait, a magyar szülők milliói elsősorban és leginkább attól szenvednek, hogy esténként nem végezhetik egészségügyi atletizálásukat. Ez a baj, nem a gazdasági gondok, melyeket említ ugyan a hölgy, de a hangsúly a futáson van. Én sem kedvelem a jelenlegi helyzetet, lévén, hogy utoljára tavaly nyáron találkozhattam a Kedvesemmel, mivel ő Nagyváradon él, a gazdasági problémáimat nem is részletezem, mert a mi gondjaink eltörpülnek amellett, hogy a magyar felső középosztálybeli szülők nem futhatnak esténként.

Borzalmas dolog ez, kérem, elmondhatatlan szenvedést okoz nekik, mi inkább hallgassunk is. Az mondjuk igaz, hogy én olyan helyen, ahol Dúró Dóra és Novák Előd beszél, pénzért sem volnék hajlandó megszólalni.

Az égető sportprobléma miatt aláírásgyűjtést is indítottak, azonban nem érdemes idézni az indoklását, mivel szó szerint elmondta már a két pártvezető.

Akit érdekel, nézze meg. Nem is fáradtak az átfogalmazással.

Akkor lássuk, csak, túl azon, hogy a járványtagadástól „vírusrealizmusig” terjedő lezárásellenes paletta be akar jutni a Parlamentbe és ott sok pénz kíván keresni kevés vagy semennyi munkával – ez érthető emberi törekvés, ha jogosnak nem is nevezhető – kinek jó mindez a mozgalmi élet őrajtuk kívül?

Igen, a kormánynak.

Nekik már csak annyit kell tenniük, hogy tartják az eddigi irányt, és nagy valószínűséggel az ölükbe hullhat mindazok szavazata 2022-ben, akik tartanak a koronavírus-fertőzéstől.

Azoké meg, akik valamilyen szinten is tagadják ennek lehetőségét, becsatornázódhat a fentebb említett pártokhoz és mozgalmakhoz.

Ügyes, nagyon ügyes.

Az kell csak hozzá, hogy a szabályozó intézkedések és lezárások minél tovább eltartsanak, ahogyan a járvány is, de ha erre lesz szükség, ez megoldható.

Az fel sem merül, hogy a választások politikáról, programokról, tervekről szóljanak, ha szólhatnak demagógiáról is.

Csak mondanám, hogy 2022-ben országgyűlési képviselőket fognak választani, nem országos tisztifőorvost...

Ilyen, kérem, a populista belpolitika.

Zakatol a Corona Expressz (a valóságban is létezik ilyen, hej, de ülnék már rajta, ha tehetném), élvezik az utasok.

A potyautasok is.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szele Tamás: Csacsenerek aranya

Szele Tamás: Járványlovagok tornája